"Az ÁSZ sem tűnt alkalmasnak a szerepre, hisz az intézmény általában ex post, utólagos értékelést végzett, hosszabb távú előrejelzést soha nem készített.

 

A Költségvetési Tanácsra jellemző gyors reagálást, a parlamentnek benyújtott törvények gyors hatáselemzését, ellenőrzését az ÁSZ-tól nem lehetett elvárni.  Az ÁSZ ellenőrző szerepének hatékonyságát az is kitűnően mutatja, hogy az előző kormányok fiskális politikáját jellemző csúsztatásokra is inkább az MNB hívta fel a figyelmet az elmúlt években. "

 

Itt elakadtam. Hogy lehet nem alkalmas az ÁSZ, amiért eddig nem készített hosszútávú előrejelzést? Majd most készítene. Ha egyszer van rá majd 1 mrd forint. Ez nehezen érthető számomra.

 

Ha az ÁSZ hatékonysága rossz, akkor miért új intézményt hozunk létre, és miért nem a meglevőt hozzuk rendbe? Ha egyszer találtunk rá majd 1mrd forintot. 

Szó se róla, én akár még több pénzt is megszavaznék erre a funkcióra, de ez az érvelés nagyon nincs rendben. Érdemes lett volna olyan embert kérdezni, aki a valódi indokokról is be tudott volna számolni a KT létrehozását illetően.

 

Mindezektől függetlenül az észrevétel jogos, a kormány tágítja mozgásterét, él a 2/3 felhatalmazásával, lényegi szemléletváltozást visz a kormány munkájába, és a keretek átszabását végzi. Úgy gondolja a kormány, hogy most nincs idő a formán vitatkozni, kitűzte a célt, és az irányába halad. 

 

Érdekes, bár nem meglepő egyesek kritikái a kormány módszereit illetően. Most valahogy az az érzése az embernek, hogy problémájuk van a demokráciával. Pedig annyira nem összetett a kérdés - a 2/3 az alkotmányozó többséget jelent, azért tágítja a mozgásterét a kormány mert törvényes felhatalmazása van rá. Nem elfogadható azok kritikája, akik a választásokon elért 53%-ot emlegetik. Két okból sem. A kormány országszerte mindenütt kiemelkedő eredményeket ért el, nem egyes helyeken nagyon nagyot, máshol meg kisebbet. És hogy az 53%-al 2/3-ot lehet elérni, annak objektív okai vannak, éppen az ország kormányozhatósága. Ismerjük azt az effektust, amikor a kormánynak minden szavazatért valamit adnia kell cserébe. Magyarországon ez sosem a pluralizmust dicsérte, hanem az érdekpártok nyerészkedését bizonyította. A mérleg nyelve sosem társadalmi érdekeket szolgált, hanem mindig saját gazdasági és politikai megerősítését célozta.

A másik ok pedig a Jobbik térnyerése. Sokkal több ember szavazott a radikális változásra, mint 53% Valójában 70% szavazott jobboldali fordulatra, és a Fideszes szavazóknál csak radikálisabbak voltak/vannak.

 

A Fidesz intézkedései tehát társadalmilag megalapozottak. És ezt a választások óta még növekedő népszerűségük is igazol. Ezt illene beismerni. Szakmai érveket viszont nem igazán hallottam a gazdaságpolitikai fordulatot illetően. Kizárólag olyat hallani, hogy egyik vagy másik intézkedés holnap mit eredményez, melyikben volt elírás és nyelvtani hiba, melyik térít le a jelenlegi költségvetési pályáról. De hogy a rendszer, az új struktúra mit eredményez, milyen hatásai vannak, egyáltalán helyes-e az irány, arról nem sokat hallani. Merem azt feltételezni, nem véletlenül.